Izbég

Egy izbégi kertész az I. világháborúban

FEMUZ2014.05.14 15:20
FEMUZ

A lengyel származású Gyöngel (Dziggiel) József Hauszmann Alajos Anna-völgyi birtokán főkertészként dolgozott egészen bevonulásáig. Katonáskodásáról keveset tudni, de maradtak utána tábori lapok, amit leszármazottai őríztek. 

Műrom - műemlék

FEMUZ2014.04.16 18:07
Fotó
eszem

Műrom Hauszmann Alajos annavölgyi nyaralójának kertjében. Számos darabja és a környező kert néhány szobra a budai várból származik. Az eredeti állapotot őrző műrom és környezete maradt csupán a nyárilak egykori valójából. Országosan védett műemlék.

A 19. század folyamán kifejezett “műromot” vagy egy meglévő épület, illetve maradványa átalakításával építettek, vagy olyan új építményt alkottak, amelynek az adott helyen nem voltak előzményei. Ez utóbbi kategóriába sorolható az annavölgyi, Hauszmann Alajos tervezte és építette műrom. Az építész jelentős szerepet vállalt a budavári királyi palota északi szárnyának kiépítésében. Terveivel 1897-re készült el. Ennek értelmében az egykori katonai szertárat, a Zeughaust átadták az építkezés céljára és 1901-re teljesen elbontották. A palotaépítésre vonatkozó szerződés egy pontja szerint “a lebontásból származó anyagok a vállalkozó tulajdonát képezik, de azokat a kir. várépítéshez nem használhatja fel és vállalkozó által az építési területről azonnal elhordandók. Kivételt képeznek a művezetőség részéről kijelölendő építészeti faragott kő-alkatrészek, mint a kapukiképzés, szobor alakok, díszvégződések stb. Ezek a legnagyobb gonddal - lehetőleg sértetlenül - hordandók le, az építtető tulajdonában maradnak és a művezetőség által meghatározandó helyre deponálandók”.

Hát így vándoroltak megmentett darabok a királyi palota északi szárnyának építőjétől ugyanezen építész izbégi villájának kertjébe.

Az eredeti budavári kövekből, szobrokból a következőket érdemes kiemelni: barokk kapuzat, románkori pillérfejezet, idomtéglák a 15. sz. elejéről, gótikus borda, barokk atlasz szobrok, rokokó korlátrészlet.

Sajnos a műrom jelenleg nem látogatható, elzárt terület részét képezi.  

Képek forrása: memlekem.hu

Annavölgyi paradicsom

FEMUZ2014.03.31 14:22
Fotó
FEMUZ

Hauszmann Alajos egykori pazar villája az izbégi Annavölgyben. Az eredeti épületet elbontották, helyén a mai honvédüdülő áll, de parkja és kertje még sejteti egykori fényét. Hogy hogyan került korának legelismertebb építésze Szentendrére, arról saját maga vall naplójában (alább). 1882-től családja minden nyarát itt töltötte, ő maga pedig fivérével és illusztris vendégeivel szenvedélyesen hódolhatott a vadászat úri elfoglaltságának, hiszen a környék háromezer holdas erdejével és nagyvadjaival szinte kínálta magát. Később Hauszmann lett a vadászterület főbérlője Hohenlohe herceggel együtt. A város legtöbb adót fizetői polgárai között, mint virilis képviselő is aktív szerepet vállalt a közéletben. Természet- és kertszeretetéről legendák szólnak, állítólag a Dömör-kapui esztelen erdőírtást is közbenjárásával sikerült megfékezni. Gyümölcsösébe ősi fajokat ültetett, de próbálozott olyan egzotikumokat is megtelepíteni, mint a teacserje. Szép kort megélt özvegye 1947-ig lakta a nyaralót, amit nem sokkal később államosítottak.

“Még 1882-ben vettem meg az annavölgyi birtokot Szentendre határában, 12.000 frt-ért. E birtokhoz úgy jutottam, hogy Feri öcsém, aki gyakran járt Leányfalura és vadászat közben bebarangolta a pilis hegységet, egy alkalommal e vidékre került, és ott megismerkedett ennek a birtoknak akkori tulajdonosaival, a Simay-családdal, akik a birtokot eladni szándékoztak. Feri öcsém engem és feleségemet rávett annak megtekintésére és mi 1882 év húsvétkor ezt megnéztük. Akkor más közlekedés oda nem volt, mint a hajó Szentendréig, vagy kocsival. Noha az egész roppant elhanyagolt állapotban volt, még is megtetszett, mert gyönyörű fekvése, vízbősége, pompás levegője és a hely elzárkózótt volta csábítólag hatott ránk. A meglévő házat átépítettem, a kertet rendeztem, a patakot szabályoztuk, s oly invesztíciókat létesítettem, melyek nyáron az ottani tartózkodást kellemessé tették. Ez időtől kezdve évenként ott töltöttük a nyarat, ami gyermekeink egészségére kiválóan kedvező hatással volt. A birtokon 5-6 hold szőlő is volt, de ez csakhamar a filoxera áldozata lett és én amerikai alanyokkal úk szőlő telepítésébe fogtam, mely idővel 16 hold nagyságúvá fejlődött, ezenkívül nemes gyümölcs termelésre fektettem súlyt. A birtok határos a szentendrei cca. 3000 holdas erdővel, melynek vadászatát eredetileg egy társaság bérelte, melynek én is tagja voltam, későbben pedig herceg Hohenlohe Keresztéllyel együtt kibéreltem. (…) Ratibor herceg igen gyakran meglátogatott minket, ha Hohenlohe ott időzött és ebéd közben megbeszélték a vadászati eseményeket.” (Részlet naplójából)

 

Nevet a világ. Olvasó- és Képzőművészeti Tábor 1983

dvera2014.02.19 08:56
dvera

Olvasó- és Képzőművészeti Tábor, 1983.

Park-Tábor, Szentendre, Izbég

YouTube videó

Hőlégballon a szőlőben

FEMUZ2014.02.06 18:57
Fotó
FEMUZ

Kis színes az MTI régi híreiből 1929-ben: "A németországi Nünchriiz-drezdai repülőtérről március 7-én kísérletezés céljából felszállt egy léggömb, amelyen dr. Áberkron Hugó berlini léghajóvezető, Fock Gerhardt pilóta és gróf Hoyos Rudolf alsóausztriai földbirtokos foglalt helyet, szélvihar miatt március 8-án Szentendre-Izbégen egy szölőtelepen kényszerleszállást végzett." (A kép illusztráció)

 

 

 

Farsang az izbégi iskolában

FEMUZ2014.02.02 22:27
Fotó
FEMUZ

Farsang az Izbégi Általános Iskolában 1985-ben

Hírek a Kocsigyár életéből

FEMUZ2014.01.29 13:59
Fotó
FEMUZ

A Szentendrei Kocsigyárban 1960 júniusáig közel száz újítást nyújtottak be. Féléves tervüket is túlteljesítették.  Írja a Pest Megyei Hírlap

A Kocsigyár egyéb termékei

FEMUZ2013.12.09 13:10
Fotó
FEMUZ

A Szentendrei Kocsigyár a korábbi, klasszikus termékek egyre szűkülő piaca miatt az 1950-es évek végétől profilváltásra kényszrült. Az 1960-as években olyan újabb árucikkekkel jöttek ki, mint többek között a személygépkocsival vontatható kemping utánfutó. Továbbá gyártottak ülőpaddal és asztallappal egybeszerkesztett, évtizedekig forgalmazott csővázas iskolapadokat is.

Karácsonyi pásztorjáték az Izbégi templomban 1960-ban

szavaborbala2012.12.13 16:19
Fotó
PMMI

Karácsonyi pásztorjáték az Izbégi templomban 1960-ban

Új Szentendrei Hírlap karácsonyai

KendeTamás2012.12.10 20:15
PMMI

Az Új Szentendrei Hírlap is megünnepelte a karácsonyt az 1990-es években

Szentendrei karácsony 1966-ban

KendeTamás2012.12.10 16:51
PMMI

A megyei napilap városi mellékletének 1966-os karácsonyi számából

Park-tábor (1969-1999)

dvera2012.11.16 14:03
Fotó
-

A Park-Tábort 1969-ben hozták létre Szentendrén, Izbégen, a Bükkös-patak mellett. Lelkes tanárok, szülők, diákok, támogató vállalatok segítségével országos hírű, (elsősorban gyermek)táborrá fejlődött az évek során, nyaranta többszáz magyar és külföldi vendégnek téve emlékezetessé a pihenését.
Ahogy az évek múltak, és megváltozott a világ, a tábor fénye is megfakult, 1999-ben pedig végleg bezárta kapuit. Ma már csak elhanyagolt, gazos terület, semmi sem emlékeztet a fénykorára.
Ha kíváncsi vagy, milyen volt régen, vagy csak felidéznéd az emlékeket, kattints ide:
http://park-tabor.try.hu/

Dezsőfi Ferenc archívuma

szavaborbala2012.08.14 22:36
Fotó
PMMI

Amatőr portré felvételek Dezsőfi Ferenc üvegnegatív archívumából

Dezsőfi Ferenc archívuma

szavaborbala2012.08.14 22:35
Fotó
PMMI

Amatőr portré felvételek Dezsőfi Ferenc üvegnegatív archívumából

Tartalom átvétel