Dokumentum

A kiállítás első terme: Fischer Henrik

Fablara2018.08.07 14:22
Fotó
FMC

Építők I.

A kiegyezést követő majd fél évszázadra mint a társadalmi, technikai, gazdasági fejlődés aranykorára tekintünk vissza. Hidak, gyárak, középületek tömege nőtt ki a földből, megjelent a távoli tájakat összekötő hírközlés, sínpárok szelték keresztül-kasul a Kárpát-medencét, s a művelődés – a tankötelezettség bevezetésével – a szélesebb tömegek számára is elérhetővé vált. Megnőtt az állami intézmények száma: egyetemek, kórházak épültek, a modern bürokrácia kiépülésével az állam újabb feladatokat látott el. Mindez, természetesen, nem járt gond nélkül. A társadalmat számtalan régi és újonnan keletkezett törésvonal szabdalta, a szegénység és a nyomor, a nemzetiségi kérdés, a jogintézmények (pl. a választójog) szűkkeblűsége kísérte a radikális változásokat. Mégis, a kor embere úgy érezhette, hogy egy fejlődő, épülő korszak szülötte, a „boldog békeidők” gyermeke.

Most egy emberi sorsot, teljesítményt idézünk meg: olyan hírességünkét, aki nemcsak a helyi keretek között vettek részt az építésben, hanem tevékenysége országszerte tiszteletben és elismerésben részesült.

Fischer Henrik (1855–1919)

A 19. század derekán Szentendrére érkező Fischer család több évtizeden keresztül játszott fontos szerepet városunk életében. Fischer Salamon fűszerkereskedőként szolgálta a város és a környék lakóit, utódai több vállalkozást is indítottak.

A később mérnökként hírnevet szerzet Henrik 1855-ben született. Az utódok emlékezete szerint 18 éves korában döntötte el, hogy mérnök lesz. Münchenben szerzett diplomát, majd visszatérve Budapesten kamatoztatta a megszerzett tudást. A századfordulón társtulajdonosként indította el sikeres mérnöki–építési társulását, a Gross E. és Társa céget. Pár év múlva, fiával közösen, családi vállalkozást alapítottak, Fischer Henrik és Fia néven.

Fischer a korszak legnevesebb mérnökei közé tartozott. Hosszú ideig volt tagja – több éven át elnöke – az Országos Középítési Tanács út- és hídépítési bizottságának, előbb a miniszter, majd később a Magánmérnökök Országos Szövetségének delegáltjaként. Munkatársaival számos nagy feladatban vállalt szerepet (budapesti vasúti összekötő híd, budai körvasút, a soroksári kamarazsilip stb.). Legnagyobb szakmai sikere, s egyben bizonyára életének meghatározó élménye az Eskü téri, Erzsébet királynéról elnevezett híd építésében való részvétele volt, ahol cége a hídfőket, a pilléreket és a pályaburkolatot építette [dokumentum] [dokumentum].

Fischer Henrik éltét a betegség és az 1919-es kommunista hatalomátvétel törte ketté. Koholt vádakkal, 1919. áprilisában letartóztatták, majd a gyűjtőfogházba szállították. A börtönben, lefogása után két héttel, ismeretlen körülmények között hunyt el.

Az Erzsébet híd építéséről: https://www.youtube.com/watch?v=MetXwbusmbw&t=102s

Horányi Csárda

FEMUZ2014.11.17 13:08
Fotó
FEMUZ

Szentendre felől a Szentendrei-szigetre valaha gőzkomppal érkezőknek csak erdei út vezetett - délkeleti irányba tartva a volt Királyi Fácánoson át - a váci nagy Duna-ág mellett fekvő, turisták kedvelte Horányi Csárdához. Thirring Gusztáv földrajztudós, szenvedélyes természetjáró 1899-ben így ír a helyről: „A Szigetmonostor községhez tartozó, enyhén lejtő homokos terület egészen az erdőig ér, úgy, hogy a különböző vízállás a fürdőzésre befolyással nem bír. Az erős napsugarat nem bíró kényesebb bőrűek az erdő árnyában űzhetik a légfürdőzést, míg a homokos part pompás zátonyfürdőzés (strand) tanyája. Turistákon kívül a budapesti és váci evezősöknek is kedvelt kirándulóhelye. Nevét egykori birtokosától kapta. A csárda közelében római hídfő maradványai vannak.”

 A környék egyik legrégebbi, ma romjaiban álló csárda történetéről bővebben: dunaiszigetek.blogspot.hu

 

Hírek a Kocsigyár életéből

FEMUZ2014.01.29 12:59
Fotó
FEMUZ

A Szentendrei Kocsigyárban 1960 júniusáig közel száz újítást nyújtottak be. Féléves tervüket is túlteljesítették.  Írja a Pest Megyei Hírlap

Storymap a Pest Megyei Könyvtárban

szavaborbala2013.04.08 22:28
Plakát
PMMI

A Szentendre és Vidéke 2013. március 25-i számában olvasható Gaján Éva cikke Van egy jó sztorija Szentendréről? címmel

Egy lehetséges várostörténethez

KendeTamás2013.04.05 12:05
Kende Tamás

Néhány éve megfogalmazódott az igény egy várostörténetre. Objektív okok miján ez nem valósulhatott meg. Egy LEHETSÉGES fejezet abból:

Megrázó híradás a deportálásról

KendeTamás2013.01.28 13:01
storymap.hu

Falk Béla 18 éves szentendrei (zsidónak minősített) munkaszolgálatos édesanyja, az óbudai sváb származású Falk Lajosné nyílt tábori levelezőlapon értesíti fián keresztül Kohn Józsefet, hogy az egész családját Auschwitzba deportálták. "A Jóskának mond meg, hogy az egész családja elutazott." A levél dátuma 1944. július 17. Elutazott az egész család... És nem tért vissza. Legyen áldott az Ő emlékük!

Szentendrei újság 1916. december 25.

szavaborbala2012.12.29 00:53
Plakát
PMMI

 A Szentendrei újság karácsonyi száma 1916-ból Választó gyözgyűlési beszámolóval

Szentendrei újság 1916. december 25.

szavaborbala2012.12.29 00:53
Plakát
PMMI

 A Szentendrei újság karácsonyi száma 1916-ból Választó gyözgyűlési beszámolóval

Szentendre 19. század végi térképének restaurálása

szavaborbala2012.12.14 10:34
PMMI

Szentendre 19. század végi térképének restaurálása

Szentendre 19. század végi térképének restaurálása

szavaborbala2012.12.14 10:15
Pmmi

A Ferenczy Múzeum gyűjteményében őrzött 19. sz. végi kéziratos térkép egy sikeres NKA pályázatnak köszönhetően végre restaurált állapotban látható!

Szerb karácsonyi szokások (Szentendre) kézirat

szavaborbala2012.12.13 15:39
PMMI

Szerb karácsonyi szokások (Szentendre)

Onódiné Deisinger Margit kézirata 1969.

A dokumentum linkje a térkép alatt található.

Szentendrei Körkép

KendeTamás2012.12.10 19:53
PMMI

A Szentendrei Körkép 1995 karácsonyán nem a jó híreket árasztotta

És folyamatosan áradtak a jó hírek az 1990-es években

KendeTamás2012.12.10 19:34
PMMI

A Szentendre és Vidéke sem maradt le soha a karácsonyról az 1990-es években.

Új Szentendrei Hírlap karácsonyai

KendeTamás2012.12.10 19:15
PMMI

Az Új Szentendrei Hírlap is megünnepelte a karácsonyt az 1990-es években

Szentendrei karácsony 1966-ban

KendeTamás2012.12.10 15:51
PMMI

A megyei napilap városi mellékletének 1966-os karácsonyi számából

Szentendrei karácsony 1965

KendeTamás2012.12.10 15:47
PMMI

A megyei napilap városi mellékeltének 1965-ös karácsonyi száma

Szentendrei karácsony 1964

KendeTamás2012.12.10 15:43
PMMI

A megyei napilap városi mellékletének karácsony előtti száma 1964-ből

Murgács Kálmán és Puszta Sándor szerzői estje 1936-ban

szavaborbala2012.11.12 17:07
Fotó
PMMI

A Magyar Élet június 24-i számában megjelent hirdetés Murgács Kálmán és Puszta Sándor szerzői estjéről. A szentendrei Városháza nagytermében megrendezett előadás teljes bevételét a Magyar Élet kiadványainak finanszírozására tervezték fordítani. 

Az előadás után a Husvig vendéglő sörrel vendégelte meg a hallgatóságot. A jegyeket a Dietz divatházban illetve Németh János dohánytőzsdéjében árusították.

Az újságpéldány dr. Dezsőfy Ferencnek címezve.

Tartalom átvétel